3. Fejezet

'De arra nem számítottam,hogy lesz valaki a szobámban.'

-Szia.-Mondtam meglepődve.
-Hello.Te még nem alszol?-Kérdezte a szőkeség.
-Amint látod nem.Nem alszom.-Vágtam vissza bunkón és elkezdtem csinálni a forrócsokit.
-Nagyon sajnálom.
-Mit?Azt,hogy még köszönni se tudtál mert a barátnőddel voltál elfoglalva?Nem baj már hozzá szoktam,hogy mindenki levegőnek néz.-Vontam vállat.
-Szakítottunk.-Mondta halkan.
-Mi?
-Mondom szakítottunk.- ismételte meg hangosabban.
Belül nagyon örültem ennek a hírnek viszont amint megláttam,hogy Niallnek könnyezik a szeme elszomorodtam.
-Figyuzz nagyon sajnálom ezt az egészet,de nem érdemelt meg ha csak így kidobott.
-De ezek szerint nem vagyok olyan jó?-Kérdezte szomorúan.
-Ne mondj hülyeségeket te egy csodálatos fiú vagy és ha valaki nem tisztel téged akkor elmehet a tudod hova.-Mondtam biztatva azért belül reméltem,hogy nem jön össze azzal a csajjal.-Na gyere ide.-Azzal széttártam a karom,hogy jöjjön egy ölelésre
-Oké.-Odajött és jó szorosan megölelt.-Köszönöm.-suttogta a fülembe amitől kirázott a hideg.
-Nincs mit.Ne sírj nagyfiú.Minden rendben lesz.-Mivel én álltam az ajtó felé ezért Niall nem láthatta Louist aki ebben a pillanatba jött be a konyhába.Elmutogattam neki,hogy egy perc és megyek majd visszament az emelete.-Figyelj nagyon szívesen beszélgetnék még veled,de ma lelkizést tartok Louissal.Ugye nem baj ha most felmegyek hozzá?-Kérdeztem miközben elengedtem.
-Egy feltétellel engedlek el.
-Mi lenne az?
-Az a feltétel,hogy holnap eljössz velem lelkizni.-Mondta mosolyogva
-Rendben.
-Akkor holnap reggel 10-kor indulunk.-Mondta majd kacsintva elindult az emeletre.
-Jó éjszakát neked is.-mondtam utánna.
-Bocsi,Jó éjszakát.-Jött vissza hozzám.Amikor ideért lehajolt hozzám és megpuszilta az arcom.
Mire én elpirultam.
-Most már tényleg menj.
-Te nem jössz?-Kérdezte.
-Mindjárt megyek én is csak még kiöntöm a forrócsokit két bögrébe meg rakok ki sütit.-Mondtam mosolyogva.
-Oké.Jó éjszakát Honey.
-Neked is Niall.
-Akkor reggel.
-Reggel.
Niall felment a szobájába én meg felsiettem a sütivel meg a forró csokival a szobámba és leraktam őket az éjjeli szekrényemre.
-Te atya úr isten!Nem fogod kitalálni mi történt!-Kezdtem el ugrálni.
-Na mi történt?-Kezdett el Louis is ugrálni.
-Niall randizni hívott.Vagyis inkább lelkizni,de az ugyan az.Na mindegy ezt nem hiszem el.Túl szép ahhoz,hogy igaz legyen.-Hadartam.Majd Louisra ugrottam.
-Ezt meg kell ünnepelni.-Azzal odanyújtotta nekem az egyik forró csokit.
Megittuk a forró csokit és a sütit majd még beszélgettünk egy kicsit.
-Figyelj ez nagyon fontos amit most fogok mondani.-Kezdte komolyan.
-Mond.
-Megszeretném kérni Eleanor kezét!-Mondta mosolyogva.
-Nem hiszem el úr isten!-Mondtam hitetlenkedve
-Pedig hidd el.-Mondta mosolyogva
-Ú lehetek én a koszorús lány?-Kérdeztem izgatottan.
-Persze,hogy lehetsz.
-Ez de király.
-Álmos vagyok megbeszélhetjük ezt inkább reggel?
-Persze.Jó éjszakát Louis.
-Jó éjszakát  Honey.-Mondta majd befordult a fal felé.
Pár perc múlva el is aludtam.
                                                                             *Reggel*

Ahogy felkeltem egyből tudtam,hogy Louis nincs mellettem mivel nem éreztemazt,hogy az ágy másik fele besüpped.
-Hány óra?-Kérdeztem magamtól.
Az óra 8.00-át mutatott.
Levánszorogtam a lépcsőn egyenesen a konyhába.
-Jó reggelt.-Köszöntem Harrynek.
-Jó reggelt Honey.Látom friss vagy.-Mondta miközben megpuszilta az arcom
-Csönd.-Mondtam majd odamentem a hűtőhöz és kivettem a tejet.
Mivel a tányérok a legfelső polcon volt amit én nem értem el a 163centiméteremmel.
-Harry leveszel nekem egy müzlis tálat?-Kérdeztem fáradtan.
-Persze.-Azzal könnyedén levette a tálat.
-Köszi.
-Nincs mit.
Elvettem a müzlit a mosogató mellől, összeöntöttem mindent és Tádám kész a müzli.
Már ültem volna le mikor leesett,hogy nincs kanalam.
-Ajj.-Sóhajtottam fel és leszáltam a székről és vissza mentem a fiókhoz majd visszaültem a bárszékre,de mivel mellé ültem szerencsésen leestem a földre.
-Elegem van.-Mondtam miközben feltápászkodtam.
Fel néztem és láttam,hogy Harry kezében telefon van.
-Mondd,hogy ezt nem videóztad le.
-Nem hazudok a húgomnak.-Válaszolt mosolyogva.
-Nem érdekel.-Mondtam és végre nekikezdtem az evéshez.
Nem sokkal később Niall jött le.
-Szia.-Köszöntem mosolyogva.
-Sziasztok.Mond Honey akarsz nekem abból adni?-Mutatott a műzlimre.
-Hozz egy kanalat.-Sóhajtottam fel.
-Rendicsek.-Ugrált a  fiókhoz.
-Amúgy is befejeztem.-Szálltam le a székről.
-Akkor az egész az enyém?
-Igen.
-Köszönöm.-Puszilta meg az arcom.-Szerintem siess az öltözéssel mert már 8:45 van.
-Rendben.
Elindultam a szobámba.Valaki követett a lépcsőn és az a valaki az én drágalátos bátyám volt.
-Mi volt ez?-Kérdezte miközben beléptünk a szobámba.
-Majd elmondom.-Azzal beindultam a fürdőszobába.
Negyed óra múlva ki is léptem a fürdőből egy szál fehérneműbe.
Arra viszont nem számítottam,hogy a bátyám ott lesz a szobámban.
Nem zavartattam magam mivel kiskorunkban sokszor fürödtünk együtt.
-Elmondod végre?
-Mit?
-Azt,hogy miért nem mondtad,hogy randira mész Niallel.
-Ne haragudj.- mondtam miközben felvettem a pólóm.
-Nem mehetsz!-Jelentette ki mire én teljesen megálltam a nadrágom felhúzásában.
-Mi?-Kérdeztem enyhe hisztériával a hangomban.Erre Harry csak kiröhögött.
-Úgy értem nem mehetsz el addig míg le nem pacsizol a bátyáddal.-Mondta és feltette a kezét.
-Már megijedtem.-Sóhajtottam fel miközben lepacsiztam vele.
Befejeztem az öltözést és leindultam.
Ezt vettem fel:



















Már majdnem lent voltam mikor Alex kirontott a konyhából.
-Miért nem mondtad el nekem?-Kérdezte.
-Bocsi.-Öleltem meg.
-Semmi baj.Mondj majd el mindent.-Kacsintott.
-Rendben.
-Na menj mert elkésel.Szia.
-Szia Alex.
Niall már az ajtónál állt.
-Mehetünk?-Kérdezte.
-Mehetünk.-Válaszoltam mosolyogva.Majd kiléptünk az ajtón a szép tavaszi időbe.