8/1.Rész

Sziasztok!Amint látjátok meghoztam az új részt.A következőt 2 komment és 1-2 új feliratkozó után hozom!Ezt a részt két részben fogom hozni.Van egyálltalán ilyen mondat? :D
Jó olvasást!Remélem tetszeni fog!
Ó és még meg szeretném köszönni a 2 dijjam.Majd ha lesz majd egy kis időm a blog szerkesztéséhez akkor majd csinálok neki egy külön olyan izét most nem jut eszembe.Viszont köszönöm hogy ilyen kevés idő alatt ennyi díjat kaptam!Szeretlek titeket!! ^.^
UI.:Sajnálom hogy ilyen későn hozom csak szarakodott a gépem és amint látjátok a blog is megváltozott egy kis baleset után.


'A legjobb barátom volt.Mindig ott volt mikor kellett most meg ő vágja hozzám a legdurvább 
szavakat.Nem tud a fejembe férni hogy tehette ezt de már mondtam az emberek változnak.
Barátok voltak.
Barátok vannak.
És barátok mindig lesznek.'

Bepakoltam a bőröndömbe egy teljes óra alatt.Ilyen gyorsan sohasem készültem még el.
Elmentem fürödni mivel eléggé megizzadtam.A mai nap már harmadjára.Nem baj.
Mivel én már mindent bele raktam a bőröndömbe ezért Alextől csórtam ruhát.
Gyorsan felkaptam magamra még az ő szobájába.
Már indultam kifelé mikor megláttam egy dobozt rajta a nevemmel.Az eszem azt mondta hogy nyissam ki viszont a szívem pedig azt hogy majd valamikor odaadja.Indultam a dobozért mikor ajtócsapódást hallottam.
-Te vagy az Honey?-Kérdezte egy nagyon ismert hang.Na pont rá most nem volt szükségem.Miatta van minden,de ha jobban bele gondolok akkor viszont saját döntés alapján megyek haza.Inkább fogjuk másra eddig is bevált ez a teknika most is befog.
-Nem én  a kaszás vagyok..-Mondtam neki flegmán és kiléptem Alex szobájából.Átmentem a sajátomba és megfogtam a bőröndömet.
Kimentem a szobámból és leindultam a lépcsőn már majdnem lent voltam mikor bele ütköztem Niallba ütköztem.
-Miért vagy itt nem inkább a barátnőddel kéne lenned?-Néztem rá összehúzott szemekkel.Hiába próbáltam korigálni magam nem sikerült.Ugyanúgy hevesen vert a szívem az ő közelébe.Inkább lehajtottam a fejem mint hogy elvesszek azokban a gyönyörű szép szemeiben.
-De vele kéne lennem de helyette jöttem vissza tartani téged.-Hajolt be elém.Azok a gyönyörű szemek.Nem Honey türtőztetned kell magad.Nem szabad a karjába omlanom hiszen megbántott.
-Viszont senki sem kért rá hogy gyere szóval az lenne a legjobb ha elmennél.-Néztem fel és arrébb toltam volna ha hagyta volna.Anyám ez rímel kész költő vagyok.-Elengednél?-Néztem rá dühösen és megint megpróbáltam arrébb lökni ami most sikerült is.Nem azért mert olyan erős lennék hanem azért mert hagyta.
-Legalább akkor had vigyelek ki a reptérre.-Mondta utánam.Össze rezzentem a hangjára mivel váratlanul ért ez a kedves megnyilvánulása.
-Jó rendben,de csak ,hogy tudd nem nagyon örülök neki,hogy te hirtelen ilyen segítőkész vagy.-Néztem fel rá összeszűkített szemekkel.
-Rendben megegyeztünk.-Mosolyodott el, majd kifelé kezdett el húzni.
-Ne rángass nem szeretem.-Fújtattam dühösen.Nem igaz elegem van ebből a srácból mindig talál rá valami okot,hogy ne utáljam.
-Nem rángatnálak ha beszállnál.-Mondta és továbbra is maga után húzva nyitotta ki nekem a kocsiajtót.
-Oké beszálltam na most már elengedhetsz.-Fontam keresztbe magam előtt a karomat.
Szem forgatva becsukta az ajtómat  és elindult a másik oldalra.Beszállt majd elindította a kocsit és már mentünk is a repülő térre.
Az út nagy része csendben telt el.Mit beszélek én itt az egész út alatt meg sem szólaltam és Niall is tartotta magát.
Szép lassacskán megérkeztünk a reptérre.Amint a kocsi megállt én már rohantam is a csomagtartóhoz,hogy minél hamarabb mehessek aminek semmi értelme nem volt mivel még rohadt korán volt.
Kivettem az összes cuccomat ami hátul volt és befelé indultam.
-Várj!Be kísérlek.- Szólt utánam Niall.Nagyot dobbant a szívem mikor meghallottam a cuki ír akcentusát.
-Nem  érdekel mit csinálsz!-Szóltam vissza neki unottan,viszont titkon azt reméltem,hogy utánnam jön.

(Te vagy az egyetlen akit szeretek és én búcsút mondok)
(lehet nem pontos szerk.megj.)

Lassan besétáltam az épületbe nyomomba Niallel.leadtam a cuccaimat ami elég sok időbe telt mivel előttem egy kisgyerekes család volt.
Már csak 15 percem volt a becsekkolásig aminek a felét arra szenteltem,hogy eldöntsem melyik variációval köszönjek el Nialltől.Végül meghoztam a döntést.
-Mennem kell.-Néztem fel Niallre aki éppen a csokiját ette.
-Nem akarom,hogy elmenj.-Váltott át komolyra.-Sajnálok mindent de nem tudtam dönteni.Mindent megteszek,hogy vissza kaphassalak csak kérlek ne menj el.-Nézett le rám mivel én vagy két fejjel kisebb voltam nála.A szemébe könnyeket láttam.
Mindegy milyen alapon fogtam magam és hozzá bújtam.Olyan erősen szorítottam magamhoz mintha utoljára látnám de talán így is van.Pár másodperc után ő is visszaölelt csak álltunk a reptéren és öleltük egymást.Eltoltam magamtól és a szemébe néztem ami könnyekkel volt itatva.
-Mindenkinek ez lesz a legjobb.-Néztem Niall szemébe.Nem bírtam sokáig és máris kicsordult a szememből az első könnycsepp amit követett még vagy száz.
-Nem nekem nem lesz.Kérlek.-Mondta és letörölt egy könnycseppet a szeméből.
-Szia Niall.Én szeretni foglak.-Mondtam neki majd elindultam becsekkolni,de hirtelen megtorpantam és vissza futottam.-Ezt még meg kell tennem.-Néztem mélyen a szemébe.Majd lágyan megcsókoltam nem kellett várnom rá hogy viszonozza értette ő.Ez volt a mi búcsú csókunk.-Hiányozni fogsz.-Suttogtam.Majd végleg megfordultam és elmentem becsekkolni.
A kapu mögül még egyszer vissza  néztem.Niall még mindig ugyan ott állt ahol az előbb volt mikor otthagytam köszönés nélkül.
Vissza fordultam és felszálltam a repülőre.
A repülőn egy srác mellett ültem aki elég barátságosnak tűnt,de nekem ezekkel úgyse kell foglalkoznom.Ennyi lett volna a látogatásom majd talán máskor.Viszlát London.

*Niall szemszöge* 

Csak  álltam ott és néztem ahogy felszáll a repülőgépre és elmegy.Nem tudtam nem arra gondolni,hogy e nem a én hibám mivel igenis az enyém volt.Kisiettem gyorsan a kocsimhoz.Szerencsémre ma pont nem ismert fel senki.Ritka az ilyen.Beszálltam a kocsimba és az egyik ismerős házhoz vettem az irányt ami nem volt másé mint Barbié.