*Jasmine*
'Ledobtam az újságot és kimentem a kertbe'
Nem vártam meg míg bele szól egyből letámadtam.
-Hogy tehetted ezt velem?-Kérdeztem sírva.
-Mit?Mi történt valami baj van egyetlenem?-Kérdezte ijedten.
-Egyetlenem?Van pofád még ezt mondani?Mit képzelsz magadról?Más lányokkal is együtt vagy és nem csak velem még is mikor akartál szólni hogy még mindig jársz Barbival?-Fakadtam ki.-Hogy tehetted ezt?Én megbíztam benned!Te meg erre úgy bánsz velem mint valami kurvával!Az lesz a legjobb ha elfelejtjük egymást.-Mondtam neki az utolsó szavakat sírva.
-Honey miről beszélsz?Nem is találkoztam vele!-Mondta Niall.
-Persze akkor nem téged láttalak a kori pályán és az étterembe!Hadjuk egymást békén.Szia Niall.-Raktam le a telefont.
Lerogytam a fűbe és csak sírtam.Nem is sírtam inkább zokogtam.Harry kórházba van Niall pedig összetört.Miért én?Gondolat menetemből két erős kar rántott vissza.Nem ismertem fel egyből csak akkor mikor magához ölelt.
-Tényleg ilyen szörnyű lennék?Senki nem szeret!-Öleltem szorosan magamhoz Louist.
-Ne mondj hülyeségeket te egy gyönyörű lány vagy nem vagy szörnyű.És meg ne halljam még egyszer hogy senki sem szeret mert én igen is szeretlek és a többiek is.-Suttogta Louis a fülembe.
-Ez biztos?-Kérdeztem és félve felpillantottam rá.
-Biztos.-Mosolygott rám.
-A többiek hol vannak?-Kérdeztem miközben még mindig szorosan öleltem.
-Bementek a kórházba.Mi is menjünk?-Kérdezte.
-Igen induljunk.-Bújtam ki az öleléséből.
Louis már sétált volna be a házba de mivel a medence szélénél álltunk és sikeresen bele esett húzva magával engem is.Amint feljöttem a vízből dühösen néztem Louisra.
-Te teljesen hülye vagy!-Söpörtem ki a szememből a vizes hajam.
-Oké bocsi véletlen volt.-Nevetett fel Louis.
-Én most kimegyek és átöltözöm.-Másztam ki a medencéből.
-Várj én is megyek.-Jött ki utánnam de megcsúszott és megint bele esett a vízbe.Nem bírtam ki röhögés nélkül.
Kijött a vízből megint.
-Van 15 perced hogy készen legyél.-Nevetett ő is.
-15 az túl kevés.-Nyavajogtam.
-Már csak 13 gyerünk gyerünk.-Mutatott a lépcsőre.
Sikeresen kész lettem 5 perc alatt ezért a maradék időben még egy kicsit megszárítottam a hajam.
Ezt vettem fel:
-Rendben akkor induljunk.-Nyitotta ki előttem az ajtót Louis.
Hirtelen megcsörrent a telefonom.Niall hívott.Nem is gondolkoztam csak fogadtam a hívását.
-Mit akarsz?-Szóltam bele flegmán.
-Csak annyit hogy nagyon sajnálom,és hogy beszélhetnénk-e?-Szólt bele "kedvesen".
-Persze majd valamikor de most nem érek rá mert megyek meglátogatni a bátyámat a kórházba.Várj te nem is tudtad eddig hogy kórházban van gondolom.-Mondtam neki.
-Kórházban van?-Kérdezte íjedten.
-Igen gratulálok hogy rájöttél.-Tettem le a telefont.Szerencsémre megérkeztünk a kórházhoz .
-Készen álssz?-Nézett rám Louis aggodalmasan.Nyilván látta hogy teljesen fehér az arcom.
-Ha azt mondom nem akkor haza megyünk?-Kérdeztem félve.
-Nem.-Jelentette ki egyszerűen.
-Oké akkor induljunk.-Adtam meg magam és kiszálltam a kocsiból.
A recepcióhoz érve egy 40 éveiben járó nénikét találtunk aki eligazított minket.Fel lifteztünk a 2. emeletre ahol már a többiek ott voltak.
-Sziasztok.-Köszöntünk nekik egyszerre.Ugyan úgy kórusban válaszoltak.-Na és ki van bent?-Mutattam az ajtóra.
-Még senki nem volt bent azt vártuk hogy te gyere végülis a te testvéred.-Mondta Liam.
-Köszi szépen.-Mosolyogtam rájuk.
Szépen lassan benyitottam hozzá éppen aludt.Hirtelen kinyílt mögöttem az ajtó és egy orvos lépett be rajta.
-Jó napot!Gondolom ön Mrs.Styles barátnője.Nagyon örülök a találkozásnak.-Nyújtotta a kezét.
-Jó napot.Én is örülök de nem a baránője vagyok hanem a testvére.-Fogtam vele kezet.
-Most már értem.Bocsánat.-Mosolygott bocsánat kérően.
-Semmiség már megszoktam.-Legyintettem.-Na és mikor jöhet haza?-Kérdeztem az orvostól.
-Ha ma felébred akkor már holnap ki is jöhet.-Mondta az orvos.-Ahogy látom ébredezik.Magukra hagyom önöket.-Fordított az ágy felé óvatosan a doki.
-Köszönöm.-Hálálkodtam.
-Ez csak természetes.-Mosolygott rám kedvesen.Kiment a kórteremből egyedül hagyva az ébredező Harryvel.Oda sétáltam hozzá és ráültem az ágyára.
-Harry szükségem van rád.Kérlek ébredj fel.Szeretlek kérlek.-Mondtam neki suttogva.
Ebben a pillanatban Harry kinyitotta a szemét és rám mosolygott.Nem tudtam mit csináljak ezért csak a nyakába ugrottam.
-Hé hé én is nagyon örülök neked de még fájnak a végtagjaim.-mondta nevetve.
-Rendben.De úgy örülök hogy felébredtél.-Mosolyogtam rá.
-Behívod a többieket?-Kérdezte.
-Szerettem volna veled beszélni előtte.-Néztem rá félve.
-Majd megbeszéljük,de látni szeretném a többieket.-Mondta.Ezaz megint lerázott hányszor foja még ezt velem végigcsinálni?-Ugye nem baj?-Kérdezte meg.
-Nem baj.Behívom őket.-Erőltettem az arcomra egy mosoly,de inkább grimaszra sikerült.
Kimentem az előtérbe ahol a többiek mind ott voltak.Plusz még két fő.Ahogy megláttam nagyot dobbant a szívem,de ez az érzés hamar elmúlt mivel ott állt mellette a kis újdonsült barátnője.
-Sziasztok.-Köszöntem Nialléknek.-Harry azt mondta menjetek be hozzá.-Fordultam a többiek felé.Haza akartam menni de mivel nincsen kocsim gyalogolni meg nem volt annyira kedvem ezért tűrtem.
-Beszélhetnénk négy szem közt?-Lépett elém Niall.Azok a gyönyörű szép kék szemei megigéztek mikor belenéztem.Fejezd be Honey ezt nem szabad.Mondtam magamnak.Persze nem mondtam ki hangosan nehogy hülyének nézzenek.
-Nekem nincs beszélni valóm veled.Én elmondtam amit akartam,de a te állításod szerint nem is találkoztatok egymással,most meg elhoztad.-Böktem a fejemmel Barbi felé.
-Csak hallgass végig.Légyszíves.-Kezdett el könyörögni.
-Menj be Harryhez.-Mondtam neki.
-Rendben.-Ment be lehajtott fejjel.Barbi is indult volna utána de én kiraktam elé a kezem.
-A-a veled van egy kis megbeszélni valóm.-Meredtem rá dühösen.
-Ne csináld már!-Kezdett el nyávogni.-Hadd menjek már be.-Mondta és még dobbantott is a lábával.Huhu ez egy hisztigép.Még csak fél perce beszélek vele de már be tudnék neki húzni.
Míg ezen gondolkoztam addig ő próbált kikerülni.
-Nem-nem.-Mondtam neki.-Ahogy mondtam mi most elbeszélgetünk egy kicsikét.-Toltam el az ajtótól.
-Akkor mondjad már,hogy ne kelljen néznem azt a ronda pofád.-Mondta szemrebbenés nélkül.Akkor abban a pillanatban nem tudtam mit csinálok csak neki szorítottam a falnak.
-Mit mondtál?-Kérdeztem tőle fogcsikorgatva.
-Mondom egy told ki a ronda pofád a képemből te mocskos ribanc.-Ismételte meg a szemembe nézve.
-Ez esetben.-Engedtem el a faltól.Fordultam meg mire elkezdett nekem dumálni.
-Már mész is?Hagy találjam ki!Mész a következő áldozatodhoz.-Köpte felém a szavakat.
-Igen szerinted ezt fogom csinálni?-Fordultam felé idegbeteg vigyorral a képemen.Esküszöm ez a csaj nem normális.
-Te megőrültél?-Kérdezte miután leszálltam róla.Meg tapogattam a szemem alatt ahol sikeresen belekarmolt ez a kis senkiházi miss picsa.
-Csak közlöm veled,hogy senki nem mondhatja rám hogy picsa vagyok.-Néztem a szemébe.Megfordultam és elindultam Harry kor terme felé.Már nyúltam volna a kilincsért mikor valami ráugrott a hátamra de inkább valaki nem mégis inkább valami mert nem lehet értelmes embernek hívni.Szóval rá ugrottak a hátamra.
A nagy lökéstől majdnem felborultam ,de sikerült megállnom a lábamon és sikereseb le is dobnom a nem kívánatos személyt.
-Lenyugodnál végre?-Kérdeztem a földön ülő lánytól lenézően.Nem vagyok erőszakos csak akkor ha valamivel nagyon felbasszák az agyam.
Fordultam egyet és be indultam a kórterembe most már véglegesen.Ahogy benyitottam minden szem rám szegeződött.
-Mi az mit néztek?-Néztem rájuk furán.Bár gondolom nem nézhettem ki valami fényesen mivel láttam magam a tükörbe a falon.Nem írnám le a látványt.
-Hol van Barbi?-Nézett rám kérdőn Niall.Na tessék annyit sem kérdez hogy jól vagyok-e.
-Az előbb még kint feküdt a kövön.-Vontam meg a vállam és helyet foglaltam a kanapé karfáján.
-Miért volt a földön?-Kérdezte Zayn.
-Kicsikét összekaptunk.-Mutattam az ujjaimmal azt a kicsit.
-Erre az a megoldás hogy megvered?-Kérdezte Harry megdöbbenve.
-Igen.-Adtam az egyszerű választ.-És mielőtt elkezdenétek vádaskodni ő hozott ki a sodromból.-Vontam vállat.Nem kerítettem nagy feneket az egésznek,de a többiek máshogy gondolták.
-Ne teljesen megőrültél?Miért verted meg?-Nézett rám elkerekedett szemekkel Liam.
-Mondtam már kihozott a sodromból.De ha annyira tudni akarjátok akkor közölte hogy egy kurva vagyok.-Néztem rájuk össze húzott szemekkel.
-Már mondtam neked hogy ne verj meg embereket.-Mondta Haryy szemrehányóan.
-Ember?Te azt mondtad ember?-Nevettem fel hitetlenkedve.-Ne már hogy te is mellé állsz.
-Fejezd már be értjük hogy féltékeny vagy de azért ez már túlzás.-Kezdett bele Alex is.
-Most már te is?-Néztem rá kidülledt szemekkel.
Niall jött be az ajtón a barátnője pedig a vállán támaszkodott.Ezek szerint kiment érte.
-Miért verted meg megvagy hülyülve?-Jött oda hozzám Niall miután lerakta a kanapéra a drágalátos barátnőjét.
-Mondtam már!Hányszor kell még elmondanom?-Kérdeztem kiabálva.
- Nyugodj már meg vagy minket is megversz?-Kérdezte Zayn gúnyosan.
-Rohadjatok meg.!Vissza megyek Írországba!-Mondtam és kifelé indultam a kórteremből.
-Tudod mit?-Mondta Louis.-Jobb is lesz ha visszamész!-Ez a mondat olyan súlyosan érintett,hogy megmozdulni sem bírtam.Könnyáztatta szemekkel fordultam vissza feléjük.
-Rendben akkor vissza is megyek.-Köptem feléjük a szavakat sírógörcsel küszködve.
-Úgy sem mersz egyedül hazamenni.-Fokozta tovább Harry.
-Tényleg nem?-Néztem a szemébe.Előkaptam a telefonom és tárcsáztam repülőteret.
-Jó napot!-Köszönt bele a telefonba a nőci.
-Jó napot!-Köszöntem vissza magabiztosan.
-Miben segíthetek?-Kérdezte.
-Egy jegyet szeretnék az Írországba tartó gépre ha lehet még ma elindulnék.-Adtam le a drótot.
-Ez esetben a következő gép 3 óra múlva indul.Milyen névre?-Kérdezett vissza.
-Honey Styles.-Mondtam be a nevem remélem nem lesz belőle nagy felhajtás.
-Ön Harry Styles húga?-Kérdezett vissza a nő és hallottam a hangján a csodálkozást.
-Igen én vagyok. Akkor 3 óra múlva indul a gépem?-Kérdeztem meg ismét.Jól tudtam,hogy mikor indul,csak egy kicsit idegesíteni akartam a többieket.
-Igen 3 óra viszlát.-Köszönt el a nőci.
-Viszlát.-Tettem le a telefont.A többiek csak dermedten néztek rám kivéve egy valakit és az a valaki Louis volt aki gúnyos mosollyal nézett rám.Nem ilyennek ismertem,de az emberek változnak.
-Akkor most tényleg elmész?-Kérdezte Eleanor.
-Amint hallottátok igen.-Néztem rájuk lesajnálóan.
-Ahogy már mondtam jobb is lesz.-Mondta Louis.Dermedten néztem rá.
-Tudod Louis pont nem tőled vártam volna hogy ezt mondd és tudod mit tessék ez is itt van.-Szedtem le a nyakamból az ő tőle kapott nyakláncot amin egy best friends felirat volt.A lábai elé dobtam és ki mentem a kórteremből.
A kilépésem után előtörtek belőlem a könnyek és lehajtott fejjel mentem haza hogy most már véglegesen is össze szedjem a cuccaimat.
A legjobb barátom volt.Mindig ott volt mikor kellett most meg ő vágja hozzám a legdurvább szavakat.Nem tud a fejembe férni hogy tehette ezt de már mondtam az emberek változnak.
Barátok voltak.
Barátok vannak.
És barátok mindig lesznek.

Áááá......nagyon jó folytasd *-*
VálaszTörlésoké igyekszem!^.^
TörlésAzta..... kb. ennyit tudtam mondani. Imádom *.* :)
VálaszTörlésjuuj nagyon jó lett :DD
VálaszTörlésSiess :DDDDD
Megteszek minden tőlem telhetőt és valószínüleg holnap megírom :DD
TörlésJuujj siess! :3
TörlésMikor rakod ki a kövit?:)
VálaszTörlésNagy valószínüséggel kedden vagy hétfőn:))
TörlésMikor lesz a kovetkezo?
VálaszTörlésMég ma kinnt lesz ilyen hosszú késés után.
Törlés